A cigányzene olyan előadói stílust és hangzást képvisel, amit a magyar kultúra részeként az egész világon ismernek és elismernek. A magyar cigányzenészek a középkorttól kezdve nagy szerepet játszottak a magyar népzenekincs és a nemesi udvari zene történetében.
Verbuválás cigányzenekarral
A városi cigányzenészek által játszott zene nem cigány, s ezért meg kell különböztetni a cigány népzenétől. Ez magyar népies műzene (verbunk, magyar nóta, csárdás), amelyhez nemzetközi szórakoztató zene is tartozik. A cigányzene elnevezés több okból honosodott meg. A cigányzenészek kotta nélkül zenéltek és a repertoár magyar szerzőinek neve nem került napvilágra a darabokkal együtt. Ezáltal jutott a köztudatba az a felfogás, hogy amit a cigány muzsikus játszik, az tőle származik, ő a forrása. A cigányzenekarnak annyiban van része az alkotásban, hogy sokszor a vázlatosan lekottázott nótákat a maga rögtönzésével, tetszetős darabbá formálja. Szép számmal vannak azonban olyan nóták is, amelyeknek híres cigányprímások a szerzői.
A magyarországi muzsikuscigányok a 15. században jelentek meg. A 18. századi bandák virtuóz játéka tekintélyt vívott ki magának, amelynek virágkora a 19. századra tehető.
A cigányzenészek legkorábbi említése 1489-ből, majd 1525-ből a fejedelmi számadáskönyvből származik. Az első nevezetes cigányzenészek között Barna Mihály nevét kell említenünk, aki 1737 körül szerzett hírnevet egy főúri lakodalom zenei versenyén. A főurak majdnem mindegyike saját cigányzenekarral rendelkezett. Az egyik legismertebb cigányzenekar Czinka Pannáé volt a XVII. század második felében. Két hegedűsből (prímás és kontrás), cimbalmosból és egy bőgősből állt. Ez a minimális zenekari felállás ma is kötelező. A legkisebb létszámú zenekar négytagú, jobb esetben nyolc zenészből áll. Régebben tizenkét tagú bővített együttesek is zenéltek. A prímás a dallamot játssza, a többi zenész pedig a harmóniai és ritmuskíséretet.
|
Czinka Panna (1711–1772)
|
A XVIII. század második felétől lezajló műfaji változás két csoportra osztotta a cigányzenészeket: városi hivatásos cigányzenészekre és falusi muzsikusokra. A köztudatban a kávéházi cigányzenekarok, a vendéglátós cigányzene jelentik a cigányzenekart. A városi hivatásos cigányzenészek egységes stílusú cigányzenét, magyar nótát játszottak, amely többnyire a népies műzenére épült. A falusi muzsikusok a helyi lakosság igényeit elégítették ki, ahol a banda csak a saját tájegysége zenéjében volt járatos.
Cigányzenekar a két világháború között
A XIX. század második felétől kezdve zeneileg egyre képzettebb zenekarok alakultak ki. Muzsikájukkal elsősorban a városi polgárság szórakoztatását tűzték ki célul.
A cigányzenekarok napjainkban is jelentős szerepet töltenek be a színvonalas muzsikálás és szórakoztatás területén. Művészetük a magyar kultúra szerves része, amelyre büszkék lehetünk.
Forrás: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/556.html http://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1nyzene http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Balazhovich/munka http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Magyarorszagi_nemzetisegek_kotetei/Kortanc_sorozat/Magyarorszagi_ciganyok/pages/038_muveszet.htm
|