Magyarnóta
Kezdőlap Kultúrblog Zahorcsek Juhos Mária Népdalok Nóták KépeslapFórumKapcsolat

Czinka Panna
(1711-1772)

Sajógömörön született Czinka Panna (Cinka Panna) virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás. Zenészcsaládból származik, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.

Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura Lányi János támogatta. A kis Panna a jeles városi karmester tanításában részesült és rövid idő alatt rohamos haladást tett a hegedűjátékban és a zenében. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez. Nemsokára férjével - az ügyes Viola di Gamba cigány zenésszel - és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vát magyar cigányzenekar.

Czinka Panna

Földesuruk kis házat építetett Panna számára telekkel egybekötve és szolgálatában tartotta, patronálta a cigányzenekart. Kétévente a banda minden tagja szép új vörös ruhát kapott. A Sajó partján élt boldog családi életet Panna, s később fiai alkották az egész zenekart. Amikor nem zenéltek, nemcsak a háztartást látta el, hanem kovácsmester férjének műhelyében is segített. Kortársai szerint Panna rövid pipát szeretett szívni, mert annak hossza nem zavarta a hegedülésben. Muzsikája sok pénzt hozott a konyhára, de egész életében takarékos maradt és a szép vagyont övéinek hagyta.

Czinka Panna zenéit (A régi magyar zene kincsei című gyűjteményében) gróf Fáy István és Káldy Gyula adta ki a 19. században. Ezek azonban nem az eredetiek, köztük a Czinka Panna-nóta sem. A legenda Pannának tulajdonítja a Rákóczi-indulót, de ez a 19. század elején, jóval a halála után keletkezett. Fáy gróf legendateremtő volt, aki feltűnő szépségű, drágakövekkel ékesített ruhájú cigányprímásnőnek írta le Pannát, akinek Amati hegedűje volt.

Czinka Panna

Czinka Panna legismertebb szerzeményei közé sorolhatók többek közt: a "Háromszáz özvegy nótája", a "Halotti tánc" és az "Ősapáink dala".

Végrendeletében azt kérte, hogy díszruhájában temessék el gyémántos gyűrűvel és mellé helyezzék kedves Amati-hegedűjét is, melyet Csáky bíbornoktól kapott ajándékba egyik fellépése után. Sírja fölé földesura emléket emeltetett.

Endrődi Sándor 1897-ben írt híres nótaszerű versének részlete Czinka Pannáról:

"Cinka Panna hegedűje,
Hegedűje -
Mintha csak a sátán maga
Hegedűlne:
Bűbájol a ringatója,
Bolondít a keserűje.

Ha vígan szól az a nóta,
Az a nóta:
Szent Dávid is táncra perdül
Fenn a holdba:
A kerek ég csupa csillag,
A kerek föld csupa rózsa.

De mikor bús a nótája,
A nótája:
Beborul a csillagos ég
Nagy rónája, -
S mintha egész Magyarország
Hervadozna, sirdogálna…"

Czinka Panna szobra

Alakját számos irodalmi alkotás örökítette meg: Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című műve, Ocskay László brigadérosról szóló regénye, amelyben valódi koránál korábbra helyezi Pannát és Fáytól eltérően csúnyának mutatja be.

Kodály Zoltán Czinka Panna balladája című daljátéka - melynek szövegírója Balázs Béla - 1948. március 15-én került bemutatásra az Operaházban, a mű bukás lett.

Czinka Panna emlékét őrzi Sajógömörön található mellszobra is, amely a barokk-klasszicista kastéllyal áll szemben. A rendszeresen itt rendezett Országos Czinka Panna Prímásverseny egyik programja a szobor megkoszorúzása. 1996-ban Csemer Géza népszínművet írt Czinka Pannáról. A 2008-ban elkészült Czinka Panna filmet Dušan Rapoš rendezte.


Forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cinka_Panna
http://www.kislexikon.hu/czinka.html
http://lugosiart.hu/piros/ciganyzene.htm
http://tv.animare.hu/tvmusor.aspx?id=5a8d3effb6eacf4e38ae31bbaf69c2aeae
http://czinkapanna.googlepages.com/informatieoverczinkapanna


Ez a cikk, illetve annak részei szabadon idézhetőek, amennyiben a forrás "www.magyarnota.com", valamint a cikk alján található felhasznált források jól láthatóan fel vannak tüntetve közvetlenül az idézett szöveg alatt.

counter