Magyarnóta
Kezdőlap Kultúrblog Zahorcsek Juhos Mária Népdalok Nóták KépeslapFórumKapcsolat

Népi hangszerek

Az elmúlt századokban a nép sajátkezűleg készítette hangszereit. Leginkább a saját szórakoztatásukra használták, de különféle falusi mulatságokon is játszottak rajtuk. Sok hangszer még ma is használatos, ezek közül a legismertebbek:

Köcsögduda
A köcsögduda dörzsöléssel megszólaltatható membranofon hangszer. A cserépfazék, köcsög száját disznóhólyagból vagy vékony bőrből készült membránnal kötik be. Közepébe nádcsövet rögzítenek, amelyet nedves vagy gyantázott ujjakkal dörzsölnek, így morgó hang keletkezik. A hangszer höppögő, köcsögbőgő, szötyök néven is ismert.

Köcsögduda

Citera

Citera
A citera kedvelt népi húros hangszer, amelyet pengetéssel szólaltatnak meg. Tamburának is szokták nevezni. Játék közben az asztalra fektethető, legegyszerűbb változata a téglalap alakú hasáb forma. Húrjait a bal kéz ujjaival szorítják le, a jobb kézben tartott pengetővel pedig megrezegtetik.

Cimbalom
A cimbalom trapéz formájú húros hangszer, amely a citerafélék családjába tartozik. Két verővel kell megszólaltatni a négy lábon álló fenyő- vagy juharfából készült hangszert. Perzsiából ered, a 14. században került Európába. A népi és cigányzenekarok jellemző és közkedvelt hangszere.

Cimbalom

Kanásztülök

Kanásztülök
A kanásztülök olyan fúvós hangszer, amely ökör szarvából készült. Gyakran karcolással, maratással vagy berakással ékesítették. Hossza elérheti a 80 centimétert is. Leginkább jeladásra használták, például vadászatnál, állatok terelésekor, segélykérésnél.

Doromb
A doromb egyszerű hangszer, amely pengetéssel és fúvással szólaltatható meg. Keretből és az arra rögzített rugalmas nyelvből áll, melynek anyaga legtöbbször acél. A hajlékony fémkeretbe vágott nyelv egyik vége szabadon leng, így az ujjal pengethető. A fémkeret másik részét a szájban tartják.

Doromb

Furulya

Furulya
A furulya fúvós hangszer, amely leggyakrabban fából vagy csontból készült. Az állatokat legeltető pásztoremberek gyakran maguk faragták hangszerüket bodza- vagy juharfából. Változó számú lyukak voltak rajta. Nemcsak furulyának, hanem süvöltőnek is hívták. Mindenféle nagyságban ismert, mérete változó. Ismerünk egészen aprócska sípokat egészen a kétméteres, zengő hangú furulyáig.

Tekerőlant
A tekerőlant Nyugat-európából származó húros hangszer, amely formára leginkább a hegedűhöz hasonlít. Húrjai egy kerék forgatásával hozhatóak rezgésbe, majd a billentyűzet segítségével vannak lefogva. A parasztság csak nyenyerének hívta a hangszert.

Tekerőlant

Duda

Duda
A duda többszólamú fúvós hangszer, amely Kis-Ázsiából származik. Fúvócsőből, légtömlőkből és sípokból áll. A játékos a fúvócső segítségével levegőt fúj az állatbőrből készült tömlőbe. Ezután karjával a tömlőt a testéhez szorítja és a levegőt a sípokba préseli. A duda megszólal. Ez a hangszer egész Európában elterjedt, Magyarországon már Mátyás király korában ismert volt.

Pál István a 89 éves Pista bácsi megmutatja, hogyan kell a dudán játszani


Forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-811.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Citera
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cimbalom
http://mek.niif.hu/02100/02115/html/5-895.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Doromb
http://www.tanit.hu/doromb-egy-tuti-hangszer
http://hu.wikipedia.org/wiki/Furulya
http://hu.wikipedia.org/wiki/Teker%C5%91lant
http://hu.wikipedia.org/wiki/Duda


Ez a cikk, illetve annak részei szabadon idézhetőek, amennyiben a forrás "www.magyarnota.com", valamint a cikk alján található felhasznált források jól láthatóan fel vannak tüntetve közvetlenül az idézett szöveg alatt.

counter