|
"Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szívek megnyílnak."
(Reviczky Gyula: Pünkösd)
|
|
|---|
Pünkösd megnevezése a görög "pentekosztész" (ötvenedik) szóból ered, mivel ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Mozgó ünnepnek tarjuk, május 10-e és június 13-a között.
|
|
Pünkösd a keresztény egyház ünnepe, amelyet annak emlékére tart, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. A Lélek által különféle nyelveken kezdtek el beszélni. Sokan megértették Szent Péter beszédét, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd az egyház születésnapja is egyben.
|
A magyar pünkösdi szokások a keresztény és a pogány szokások keveredéséből állnak és olvadtak össze ünneppé.
|
Pünkösdhöz kapcsolódó szokások:
Tavaszköszöntés
Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi királynéjárás
Pünkösdölés
Párválasztó és udvarló szokások
Májusfaállítás, zöldághordás
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
|
|
Tavaszköszöntés
Pünkösd tavaszt köszöntő ünnep, amely a régmúltban gyökerező nászt és termékenységet jelöli. Egyes állítások szerint időpontja visszavezethető a római Floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Ehhez kapcsolódik a szokás, hogy kora hajnalban az ablakokba vagy a léckerítés közé zöld ágakat és virágokat tűztek, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.
Pünkösdi királyválasztás
Ez a szokás már a középkortól számítva nyomon követhető. A 17. század végétől kezdve egészen a 18. század elejéig pünkösdi királyt választottak a huszárezredekben. Az ezzel járó hatalom mindössze egy évig tartott. Innen ered a közismert közmondás: "Rövid, mint a pünkösdi királyság." A pünkösdi királyi címet az ügyességi versenyek (leggyakrabban lovaspróbatétel) győztese nyerte el. Így szerzett magának különféle kiváltságokat, például egy évig minden lakodalomba és ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott és ő lett a legények vezetője abban az évben.
Pünkösdi királynéjárás
Ez a szokás egy szép, kisebb lány körbehordozása a faluban négy nagyobb lánnyal. Eközben énekelnek, és jókívánságokat mondanak. Eredetileg termékenységvarázslással összekötött szokás volt, amely később adománygyűjtéssel párosult. Idővel kibővült a kislányok csapata. Megálltak az udvarokon és a legkisebb, a pünkösdi királyné feje fölött kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Miután énekelve körbejárták a királynét, felemelték és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.
|
Pünkösdölés
Pünkösdölés szokása elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Gyerekek, fiatalok csapata járta énekelve és táncolva a falut. A lányok és a fiúk egyaránt résztvettek az adománygyűjtésben. Jellegzetes pünkösdi énekeket daloltak: "Meghozta az isten piros pünkösd napját"; "Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja"; "Pünkösdnek jeles napján", stb.
Párválasztó és udvarló szokások
Pünkösd ünnepéhez udvarlással kapcsolatos szokások is kötődnek. A legénynek pünkösdi rózsát kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába, a lánynak pedig koszorút kellett fonni, s átadni a legénynek. Ide sorolható a mátkálás szokása is. A legény kalácsot és bort küldetett annak a lánynak, aki tetszett neki. Ha az érzelmek viszonzásra találtak, akkor a lány is ugyanilyen ajándékot küldött vissza. Az udvarlásra este is lehetőség nyílott a pünkösdi bálokon.
|
|
Májusfaállítás, zöldághordás
A májusfát legénybanda állította a lányoknak. A magas, sudár fát szalagokkal, étellel és itallal díszítették. A májusfát általában az udvarló legény vezetésével állították, de egyes területeken rokonlányoknak is állítottak fát. Általában a közösségek is állítottak egy közös fát, aminek kidöntése után ünnepélyt és táncmulatságot rendeztek. Máshol zöld gallyakat és ágakat tűztek ki a házakra és a kerítésekre. Egyes településeken ezzel jelezték a lányos házakat, máshol viszont a ünnep tiszteletét fejezték ki ilyen módon.
Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Egyes vidékeken egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai úgy, hogy a török basára hasonlítson. Házról házra jártak és az udvarokon pálcával ütötték, hogy ugráljon. Cserébe pénzt és tojást kaptak.
A borzakirály egy olyan fiú, akit bodzából készített köpenybe bújtatva visznek körbe a falun és járják a házakat.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz a faluban, azzal a kéréssel, hogy "Segéljék ezeket a szegény katonarabokat." Cserébe ők is ajándékokat kapnak.
Forrás:
http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/122.html#128
http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/punkosd__a_szentlelek_eljovetele
http://www.sulinet.hu/panorama/punkosd.html
http://www.unnep.eu/nepi-unnepek/punkosdi-kiraly-punkosdi-kiralyne.html
http://www.unnep.eu/unnepi-idezetek/punkosdi-versek.html
http://www.figyelo.ro/napi-figyelo/punkosd-bucsu-csiksomlyo.html
|
