Nagyon régen, valamikor 1951 aug. 20-án születtem Gyálon. Vácott nőttem fel, ott is jártam iskolába. Hivatalosan gépgyártás technológiát tanultam technikusi oklevéllel, majd pár év múlva szereztem egy híradásipari érettségit is. Dolgoztam 13 évet a textiliparban, meg pár évet különböző területen. Az utóbbi 25 évet tv műszerészként töltöttem el. Jelenleg nyugdíjas vagyok és Pilisvörösváron élek. Hobbim a zeneírás, prózaírás, CNC és fa dísztárgyak.

Valamikor réges-régen az 50-es évek végén kezdődött, hogy kaptam a keresztapámtól egy tangóharmonikát. Ez valószínűleg azért történt, mert előtte (olyan 7-8 éves koromban) már próbálkoztam apám féltve őrzött hegedűjével. Máig tisztázatlan körülmények között a hegedű szétesett. Hogy apám törte szét (megelégelvén a nyikorgást), vagy én szedtem darabokra, ma már a feledés homályába merül. Visszatérve a harmonikára, ha már van hangszer, be is kellett volna iratkozni valamilyen zenei iskolába. Alapjában véve a bajok itt kezdődtek. A tangóharmonika oktatás kemény havi 200 Ft-ba került akkor, mellesleg a zongora 50 Ft-ba. A család havi jövedelme akkor 1100 Ft volt. Nos anyagi lehetőségek híján így a dolog végérvényesen abbamaradt. Aztán eltelt cirka 35 év. Az első számítógép megjelenése után természetesen ebből az "őrületből" sem akartam kimaradni. C16, majd C64-en írtam pár zenét. 1993-tól pedig az első gépem egy 33 Mhz-es PC volt. Több kezdetleges hangkártya után sikerült szert tennem egy Roland modulra, amivel már elég jól el tudtam boldogulni. Kb. 6-8 év alatt írtam 150 körüli zenét vele, olyan 6-8 órányi anyagot. Ekkor készült a Lovamat alapja is, amivel akkor, 2000-ben egy versenyen (Nagyvázsonyi Várkör által kiírt, népzene számítógépen) sikerült egy megosztott 3-ik helyet szerezni. 2003-ban gépváltás miatt a Roland SCC-1 használhatatlanná vált (ISA busz nincs már a gépekben), így 2009-ig hosszú szünet következett ismét. A tavalyi évben sikerült venni egy jobb hangkártyát, egy E-mu 1212-t amihez szoftver is járt, és emberi áron egy upgrade-el egy Cubase Essential 4-hez is hozzájutottam. Jelenleg is ezek az technikai eszközeim és a neten fellelhető ingyenes szoftverszintetizátorok. Tulajdonképpen másfél év az, amivel már normális hangzású zenét tudtam csiholni. Egy részük a régiek újrahangszerelése, de újakat is próbálok összehozni. A népzenei dolog tehát nem újkeletű nálam, de a lökést alapjában egy versenykiírás adta. Ekkor kezdtem megfelelő hanganyag után kutakodni és ekkor találtam rá a www.magyarnota.com-ra.