Áll a bál a nagy kocsmában, szól a nóta egyfolytában,
Legény húzatja, leány hallgatja, parádés csárdást húz a banda.
Pohár cseng össze színültig töltve, elszáll a bánat szívünkből örökre.
A cimbalom húrja szakad, a klarinét ketté hasad,
A nagybőgő nagyot roppan, majd szétrobban:
Táncot járunk, csárdást járunk, járja vélünk táncos párunk.
Az egyik perdül, a másik fordul, a széles jókedv majd kicsordul.
Amíg a húrból, cigányból telik, a csárdást járjuk világos reggelig.
A cimbalom húrja szakad, a klarinét ketté hasad,
A nagybőgő nagyot roppan, majd szétrobban:
Táncot járunk, csárdást járunk, járja vélünk táncos párunk.
Az egyik perdül, a másik fordul, a széles jókedv majd kicsordul.
Amíg a húrból, cigányból telik, a csárdást járjuk világos reggelig.
