Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de ladikon. Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom. Ott lakik a városban, a harmadik utcában. Piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya virít az ablakában.
Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de nem merek. Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek. Lovam hátán sejehaj, félre fordul a nyereg, A Tiszának habjai közt elveszek, a babámé nem leszek.