Csendül a nóta, perdül a lány, Most ide húzd a fülembe cigány! Nyírfa vonódból a szív dala szól, Indul a föld is a talpam alól. /:Harmat csillog ezüstös levelen, Ezt a barnát magamnak nevelem. Hajt is a szóra, a jóra szívesen, Holtomiglan a gondját viselem!:/
Májusok esti sóhaja kél, Összesímul a virág s a levél. Illatos, édes az alkonyi táj, Kis csalogánynak a szíve, de fáj! /:Harmat csillog ezüstös levelen, Ezt a barnát magamnak nevelem. Hajt is a szóra, a jóra szívesen, Holtomiglan a gondját viselem!:/
