Most a rónák nyár tüzében ring a délibáb. Tüzek gyúlnak, vakít a fény ragyog a világ. Dombok ormain érik már a bor. Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor. Zöld arany a pázsit selyme, kék ezüst a tó. Csendes éjen halkan felsír a tárogató.
Ott ahol zúg az a négy folyó, Ott ahol szenvedni jó, Ott ahol kiömlött annyi drága vér, Ezredévről mond mesét a szél, Búg a kürt az ősi várfokán, Honvéd áll a Hargitán. S Erdély szent bércére zúgva száll, Visszaszáll a magyar turul madár!
Magyarföldről Székelyföldre szállnak fellegek. Kigyúlnak a magyar tüzek, lobogó szemek. Még az égen is, hadak útja jár, S a legendák hős vezére paripára száll. Szebb lesz a nyár, szebb az ősz is szebben hull a hó. Kolozsváron piros, fehér, zöld a lobogó.
Ott ahol zúg a négy folyó. Ott ahol szenvedni jó. Ott ahol kiömlött annyi drága vér. Zeng a dal, Kolozsvár visszatér. Búg a kürt az ősi vár fokán, Honvéd áll a Hargitán. S Kárpát szent bércére búgva száll, Büszkén áll a magyar turul madár!
