Piros pünkösd napján imádkoztam érted, Piros pünkösd napján vártam visszatérted. Tele volt a határ nyíló vadvirággal, Vártalak a keresztútnál pünkösdi rózsával.
Mindhiába vártam, ősz is lett azóta, Elhervadt már régen a pünkösdi rózsa. Kacagó kis párom többé sosem hívlak, Mert a késő, fagyos télben jégvirágok nyílnak.
Ugye kicsi párom, mégis visszajöttél, Nem a tavasz hozott, hanem a hideg tél. /:Itt maradsz már nálam, s tavasz elmúltával, Teleszórom az utadat, pünkösdi rózsával.:/
