Tavaszi szél Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom, Minden madár társat választ, virágom, virágom. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Szívet szívért kinek adjak, virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom, Mert azt a szél könnyen fújja, virágom, virágom. De a fátyol nehéz ruha, virágom, virágom, Mert azt a bú hajtogatja, virágom, virágom. Az ifjúság sólyommadár, virágom, virágom, Addig víg míg szabadon jár, virágom, virágom. Jaj énnékem szegénynek már, virágom, virágom, Szívem víg örömet nem vár, virágom, virágom. Ha én aztat tudtam vóna, virágom, virágom, Hogy tavasszal nyílik rózsa, virágom, virágom. Sohase búsultam vóna, virágom, virágom, Most szívemen bú nem volna, virágom, virágom. De én eztet nem tudhattam, virágom, virágom, Úgy búsultam majd meghaltam, virágom, virágom. Búval élem világomat, virágom, virágom, Az egész ifjúságomat, virágom, virágom.