Magyarnóta
Kezdőlap Kultúrblog Zahorcsek Juhos Mária Népdalok Nóták KépeslapFórumKapcsolat

A cimbalom

A cimbalom a legrégibb hangszerek közé tartozik. Ősi formájában megtalálható volt már az ókori Egyiptomban és a Mezopotámiai sumér kultúrában. Eredeti alakja egyenetlen négyszög vagy az egyik oldalon csúcsos háromszög volt.

A mai cimbalom őse Ázsiából pszaltérium néven jutott el Európába és rövid időn belül meghódította a középkori királyi és fejedelmi udvarokat. Magyarországon Mátyás király udvarában említik először, ahol egy kilenc éves kisfiú a király köszöntésére pszaltériumon játszotta a köznép által énekelt dalokat.

Magyarországon régi változata a kiscimbalom. Legtöbbször házilag, változatos méretek alapján fenyőfából készítették, melyeken a húrtartó és a hangolószegek gyakran a keményebb jávorfából voltak. Belső fém merevítést nemigen alkalmaztak, emiatt a sok húr feszítőerejétől az idők során gyakran deformálódott, teteje behorpadt. Hangkészlete a 19. század elején jobbára diatonikus volt, hangterjedelme két oktáv körüli. A kiscimbalmot zenéléshez asztalra, felállított üres hordóra tették, vagy a játékos az ölébe helyezte. A citerák és a kiscimbalmok játékstílus tekintetében gyakran összemosódtak, mert a cimbalom különböző fajtáit pengették is és verővel is megszólaltatták.

Kiscimbalom

Kiscimbalom

A cimbalom az egyik legfontosabb népi hangszerünk. Emellett a jellegzetesen magyarnak tekintett verbunkos zenében is fontos szerepet kapott. Míg Európában a cimbalom megmaradt népi hangszernek, addig nálunk a 17-18-19. század folyamán egyre népszerűbb lett, s nemcsak népzenét, hanem műzenét a „magyarnótákat” is szívesen játszották rajta.

Cimbalom

Mai, lábakon álló, pedálos szerkezetét Magyarországon alakították ki. Az 1874-es évben Schunda Venczel József pozsonyi hangszerkészítő megnövelte a cimbalom hangterjedelmét, lábakkal és hangtompító pedállal látta el. Később Bohák József tökéletesítette a mechanikáját, tovább szélesítette a hangterjedelmét és sokat finomított a pedál működésén. Egy-egy hanghoz a basszusban maximum három, feljebb négy azonosan hangolt húr tartozik, ezeket a húrcsoportokat húrkórusnak nevezik. A húrok fisz-ig sodrottak, ezek hármasával, vagy legalul kettesével, egyesével vannak felrakva. Felfelé g-től már sima acélhúrok vannak, ezek négyes kórusokat alkotnak. A cimbalom húrjainak feszültsége összesen 100 000 N (10 tonnasúly) körüli. Ezért a hangszertestet a belsejében két vasgerenda erősíti, hogy a hangszer teste e hatalmas erőknek ellenálljon. A cimbalom megszólaltatására két darab dió- vagy akácfából készült verőt használnak. A verő hosszúsága 34 cm, vastagsága változó, a legvékonyabb részén 5 mm körüli. Fogantyúrészének hossza 8 cm, a legegyszerűbb esetben laposra van faragva, háromujjas fogáshoz a felső részén a mutatóujj számára kis mélyedés található. A „puha” verő kissé felfelé ívelt formájú, 5–8 cm hosszú fejrésze vattapólyával van betekerve. A „kemény” verő feje csupasz, vagy ütőfelületén filc- vagy bőrcsík van.

A cimbalmot elsősorban cigányzenekarokban használják. Szólóhangszerként is megállja a helyét, de szerepe főleg a dallamkíséret, a hangzás töltése, díszítése, akkordok megszólaltatása. Legfontosabb kifejezőeszközei az akkordfelbontások, arpeggiók, futamok, tremolók.

Gróf Nákóné és czigányai a nemzeti színpadon

Gróf Nákóné és czigányai a nemzeti színpadon - Vasárnapi Újság 1860. április 22.

A cimbalom hangja megközelíti, sőt versenyre kel a legérzékibb zongorákéval. A dinamikai árnyalás lehetőségei talán még jobbak is, mint a zongorának, hiszen itt a zenész és hangszere közötti kapcsolat közvetlenebb. A zongorától eltérően a zenész a hang színezetét is befolyásolhatja a verő fajtájának megválasztásával. Tökéletesítésével párhuzamosan fejlődött ki zeneirodalma is, amely ma már elég tekintélyesnek mondható. A köszönet ezért is Schunda Józsefet illeti, aki 1875-ben elsőként adott ki elméleti és gyakorlati cimbalomkottát Liszt Ferencnek ajánlva.

Az új hangszert örömmel üdvözölték a kor híres zeneszerzői. Erkel Ferenc kiemelkedően szerepeltette a Bánk bán című operájában. A 20. század első felében Bartók Béla (I. Rapszódia), Kodály Zoltán (Háry János) és Igor Stravinsky (A róka; Ragtime) is szívesen alkalmazta műveiben.


Forrás:
http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/020/pc002057.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Cimbalom
http://www.sulinet.hu/tart/cikk/ef/0/21437/1
http://tothaladar.hu/cimbalom.html
http://www.hzo.hu/vzp/index.dw?mit=131&vzp_kezmu_id=6&kezd=0&vzp_kezmu_kat_id=4


Ez a cikk, illetve annak részei szabadon idézhetőek, amennyiben a forrás "www.magyarnota.com", valamint a cikk alján található felhasznált források jól láthatóan fel vannak tüntetve közvetlenül az idézett szöveg alatt.

counter