|
"Aki nem hallotta Lisztet, az a témához nem szólhat hozzá. Ő az első, azután jó ideig senki. Zongorajátéka egyedi, összehasonlíthatatlan és utánozhatatlan." (Johannes Brahms)
|
|
|---|
A 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, a zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, minden idők legnagyobb zongoraművésze. Kora legkiemelkedőbb előadóművésze, virtuóz zongorajátékos, író, igen művelt egyéniség.
|
|
Apja, Liszt Ádám, Eszterházy herceg uradalmi hivatalnoka, korán felismeri fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázik Sopronban és Pozsonyban, majd hamarosan műpártoló főurak támogatásával Bécsben folytatja tanulmányait.
1823-ban hangverseny körútra indul Angliába, majd Franciaországba, és végül Párizsban telepedik le.
|
Magával ragadja Az 1830-as júliusi forradalom szele. 1834-ben megismerkedik Marie d'Agoult grófnővel, akihez szenvedélyes szerelem fűzi, 10 éves együttélésükből három gyermek születik. Az 1838-as pesti árvíz-katasztrófa mélyen megrendíti, azonnal hazája segítségére siet. Bécsi jövedelméből huszonötezer forintot küld Magyarországra. Harcol a fiatal és tehetséges zeneszerzők érvényesüléséért. 1875-ben megalakul Budapesten a Zeneakadémia, melynek egyik alapítója és első tanára, az intézmény ma is az ő nevét viseli.
|
Új zenei forma megalkotásával gazdagította a zeneirodalmat, sokat tett hazájáért, Magyarországért. Törekvése az volt, hogy a kultúra kincseit, a természet szépségeit műveibe építve visszajuttassa a hallgatókhoz. Olyan alkotó elme volt, aki a látottakból hallhatót teremtett.
Számtalan magyar tárgyú kompozíciója született, mint például a Hungária című szimfonikus költeménye, amelyben a hősi történelmi múltat örökíti meg. Magyar rapszódiáit a cigányzenekarok hangulata ihlette. Liszt olyannak írta meg a cigányzenészeket, amilyennek romantikus álmodozásai közben önmagát is látni óhajtotta. A zongorára írt Magyar történelmi arcképek sorozatával a magyar nemzet nagyjait mutatja be.
|
|
Tüdőgyulladásban halt meg 1886. július 31-én Bayreuthben (Németország). Mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Vallomásai, levelezése és egyéb dokumentumok csalhatatlanul igazolják, hogy mindig magyarnak vallotta magát. Elkötelezett hazafi volt.
Liszt Ferenc legismertebb idézetei:
|
"Minden művészet egyazon forrásból ered."
"Érezni és gondolkozni azért, hogy cselekedjünk: ez minden harmonikus élet törvénye."
"Nem kinövése, hanem szükséges eleme a művészetnek a virtuozitás."
"Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám."
"Kimondjam-e? A cigányokról szóló kötetem körül támadt zenebona megéreztette velem, hogy sokkal igazabban magyar vagyok, mint a magyaroskodók."
|
|---|
Forrás:
http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09006/09539.htm
http://www.verslista.hu/zene_elemei/6szerzok_elemei/liszt_elemei/liszt.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Liszt_Ferenc
http://hu.wikiquote.org/wiki/Liszt_Ferenc
|
