Ablakomba, ablakomba Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág, Aki kettőt-hármat szeret, sosincs arra jó világ. Lám én csak egyet szeretek, mégis de sokat szenvedek, Az az álnok béres legény csalta meg a szívemet. Szeged felől, Szeged felől jön egy fekete felhő, Szaladj kislány, szaladj kislány, mert megver a nagy eső. Nem szaladok olyan nagyon, fáj a szívem, sajog nagyon, Most tudom már, miért sajog: elhagyott a galambom.