Magyarnóta
Kezdőlap Kultúrblog Zahorcsek Juhos Mária Népdalok Nóták Képeslap Fórum Kapcsolat


Száz szál gyertyát

Hallgató
(Czóbel Minka – Fráter Lóránd)

Hull az eső sűrű cseppje sötét felhők alatt.
Szomorúan verdesi a ragyás csárda falat.
Tört ablakán süvít a szél, benn egy csonka lámpa,
Meg-meginog hosszú drótján, füstös már a lángja.

Vendég ide hogy is jönne, ily cudar időbe',
A csaplárné is ott alszik bent a kármentőbe'.
Hej! Mert olyan jómadarak most már nem is járnak,
Mind elpusztult, régen vége a betyárvilágnak.

Ámde mégis ajtó nyílik, lassan belép rajta:
Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyár fajta.
A csaplárné meg nagyot néz, hogy még egyszer hallja:
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra!
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja:
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra!

Száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra,
Utána a legszebb kislányt, egymás után sorba,
Kérje meg a szolga bírót, vármegye ispánját,
Ha nem hozzák rájuk döntöm, ezt a ragyás csárdát.
A vén betyár egyre ordít, fokosát forgatja:
Kocsmárosné! Száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra!